A "Kertész-ügy" II.

Kirekesztő-e Kertész Ákos?

Kinek árt a magyar?

Szegény, jobb sorsra érdemes Kertész Ákos – zsidó származását nem megtagadó, zsidóságán keresztül magyarságában megtaposott, ám magyar voltát se föladó, a mindenkori politikai-kulturális baloldalt a szocializmus értékei iránti hűséggel szembesítő – Kossuth díjas írónkon a napokban rengeteg mindenért elverték a port. Holott csak – kifakadásában, elkeseredésében – nem jutott eszébe a „magyar genetikusan alattvaló” képes beszédű ténymegállapításba szájbarágósan becsúsztatni egy jelzőhízlalást, hogy az így szóljon: „A magyar 'SZOCIOgenetikusan' alattvaló”.

  

Természetesen, mint nemegyszer magam is lejegyeztem, nem mintha ez számítana. Az a jobboldal, az a nacionalista tábor (a beijedt és/vagy doktriner liberálisokat és baloldaliakat ezúttal nem érintem), amely most vért szomjazva Kertészt üvölti rasszistának, akkor se reagált volna másként. Mert kizárólag a Dicső Vezér szónokolhat rasszistán – anélkül, hogy rasszistának bélyegeznék. Mint – például – megcselekedte két miniszterelnöksége között, 2005. július 23-án Tusnádfürdőn tartott előadásában (azt követően, hogy leszögezte történelemlátását, miszerint a hazai baloldal, amikor tehette, rárontott /sic!/ saját nemzetére): „Nekünk egy nemzeti baloldalra is szükségünk van Magyarországon. Sokan persze szkeptikusak, mondván, hogy különböző, hát genetikailag talán túlzás lenne mondani, inkább fogalmazzunk, történeti meghatározottság miatt, ennek az esélyei csekélyek.” /sic!/ – http://helyzet.tv/index.php?id=265&mod=video /05:18-05:36/. Hát igen, Kertész Ákos lehet, hogy jeles írástudó, azonban nem képes ilyen csavarintósan fogalmazni… Ehhez Orbán Viktor ért.

  

Van itt viszont – az Író sérelmezett publicisztikai fogalmazásával összefüggésben – egy további szempont. Amiről Kertész buzgón nemzetféltő kritikusai ugyancsak megfeledkeznek. Tudniillik, s ez nagyon lényeges kérdés, kinek is árt a magyar azzal, hogy „alattvaló”? Önnön magának! Nem más népeknek, nemzeteknek! „Csupán” magának.

  

Igen lényeges, hogy Kertész Ákos a bibliai idők prófétáinak önostorozó, a saját nemzetet féltő szerepébe bújt. Ugyanis másokat – se közösségeket, se egyes embert – ekként egyáltalán nem bántott! (Valójában a magyarságot se. Sőt! Hiszen jobbat akar, sóvárog neki. A nem alattvalói létet…)

  

Ellenben, nézzük meg, Kertész kifogásolt eljárásához képest, hogyan is szoktak fogalmazni – amikor Jézus népére acsarkodnak – az antiszemiták? A gonosznál gonoszabb módon nyilvánulnak meg. Szerintük a zsidó biológiailag örökölt természetéből adódóan élősködő, másokat megbetegít, meglop, megront. Tehát: 1/ másoknak árt; 2/ nem is ember, hanem valamiféle alacsonyabb rendű egyed (kártékony rovarnak tartható…).

Mindezek alapján mindenki megválaszolhatja, ki a kirekesztő? Kertész Ákos vagy az őt – kirekesztőnek vádolva – megfeszíteni akaró magyar jobboldal? Amely utóbbi már számtalanszor mutatkozott antiszemitának, rasszista kirekesztőnek, illetve eltűrte ezt saját szélsőségétől.

  

El lehet dönteni.

  

Fekete György tanár